Könyvajánló: Vidám versikék és mondókák

 

Vidám versikék és mondókák: https://www.magnusz.hu/p/vidamversikekesmondokak_387.html

Mondóka

Béka, béka, brekeke,

jól vigyázz a bőrödre!

Mert a gólya erre jár,

a csőrével bekap, hamm!

Mondóka

Gólya néni, gólya bácsi,

mit fognak ma vacsorázni?

Békahúst, brekeke,

mind elszökik előle.

Gólyamondókák

Kereszténység előtti hiedelemmotívumok a magyar népi mondókákban - PDF Free Download:  Kereszténység előtti hiedelemmotívumok a magyar népi mondókákban 

"1. A magyar népi játékok szövegei sok olyan elemet őriznek, amely a felnőttek népi kultúrájából már kikopott. Az ilyen elemek egy része a kereszténység előtti hitvilágra vonatkozik, mágikus hiedelmek és cselekmények maradványait őrzi. A játszó gyerekek erről a mágiáról, a szövegek, cselekmények jelentőségéről nem tudnak. Számos esetben a hiedelemháttér kikopásával a szövegek vagy egyes szövegváltozatok átalakultak, de még mindig megfejthető, hogy miről van szó tulajdonképpen. 

A továbbiakban ilyen szövegeket vizsgálunk. Valamennyi elemre itt nem tudunk sort keríteni, csak azokat mutatjuk be, amelyek a mondókákban jelennek meg. Mondókáknak Borsai Ilona meghatározása szerint (BORSAI 1981 p. 2) azokat a játékszövegeket tekintjük, amelyek valamely konkrét alkalomhoz kötődnek, és a játékoktól eltérően nem cselekményük, hanem funkciójuk van. A naphívogatók akkor kerülnek elő, ha borús, hideg az idő, a gólyamondókák akkor, ha megjelennek az első gólyák, az altatódalok akkor, ha azt akarják, hogy a kisbaba elaludjon, a gyógyítók akkor, ha valamijük fáj, a szemükbe esett valami vagy szemölcsöt akarnak elmulasztani. 

A mondókák jelentős részében találunk mágikus elemeket. A szó mágikus erejébe, a bizonyos körülmények közt, előírt módon kimondott szó teljesülésébe vetett hit igen régi, a mágia kezdeteivel egyidős. A mágiának minden korban, minden népnél fontos eszköze volt, önállóan is, összetett eljárások részeként is. Többlete a mágikus cselekményekhez képest, hogy kimondja célját, és ezzel mintegy magában hordja teljesülését. Legegyszerűbb formái egyszerű felszólítások, parancsok, óhajok: a mágiával befolyásolni kívánt személyhez, tárgyhoz, természetfeletti lényhez. (PÓCS 1990 p. 656) A szakirodalom sokhelyütt szól arról, hogy gyermekmondókáink e csoportja számos archaikus elemet őrzött meg régi idők varázsénekeiből, igézőiből, ráolvasásaiból 1. 

Síppal, dobbal, nádi hegedűvel 

A gólyához szóló mondókáknak ez az igen sokat emlegetett szövegmotívuma már szinte közhelyszámba megy a néprajzi szakirodalomban, de éppen ezért nem hagyható ki egy ezzel a kérdéssel foglalkozó tanulmányból. A gólya nemcsak a népi játékokban, hanem pl. egyes dramatikus népszokásokban is megjelenik: a vele kapcsolatos hiedelmek többsége több olyan elemet őriz, amely funkcionális szempontból különösen figyelemreméltó, és feltételezhetően a magyarság kereszténység előtti kultúrájában gyökerezik. (Ujváry 1990 p. 320) Az idézet a dramatikus szokásokra vonatkozik, de ilyen gólyamondókák a népi mondókák szövegeiben is felbukkannak. 

Gólya, gólya, gilice, 

De véres a lábad, 

Török gyerek vágta, 

Magyar gyerek gyógyította 

Síppal, dobbal, nádi hegedűvel. 

Mohács (Baranya) 

Gólya, gólya, gilice, 

Mitől véres a lábad, 

Török gyerek elvágta, 

Magyar gyerek gyógyítja, 

Jönnek a törökök 

Síppal, dobbal, nádi hegedűvel. 

Kustánszeg (Zala) 

A szövegről számos kutató megírta, hogy a síp, dob és nádi hegedű a sámánisztikus gyógyítás kelléke (a zajkeltés a rossz szellem[ek] elűzésének eszköze is 2 ), s ezt őrizte meg a gólyához szóló mondóka. A 19. század 70-es éveinek elején Csallóközben a gyermekek 1 BORSAI l. A szakirodalmi hivatkozásokat lásd 48. l., 22. számú jegyzet. 2 Lásd pl. DIÓSZEGI , 71. l.; MNL l. zajkeltés szócikk; HOPPÁL l.

2. "tavasz közeledtével, József-nap táján, ezzel a kis versikével szoktak gólyát várni: Gólya, gólya, gilice, mér véres a lábad? Török gyerek vágta, magyar gyerek gyógyítgassa, síppal, dobbal, nádi hegedűvel". ( ) Már Ernyei Pál is valószínűnek tartotta, s azóta több más kutató is megerősítette, hogy "e versikében a hangszerekkel való sámán-gyógyítás ősrégi emléke maradt reánk". (BORSAI 1984 p. 22) Róheim erről a következőket írja: A nagy lármával, síppal, dobbal, nádi hegedűvel való gyógyítás a samánkodó gyógyítás világszerte elterjedt típusát mutatja, az ütögetés talán a betegségszellem kiverésének maradványa. (RÓHEIM 1912 p. 360) A hiedelem-háttér eltűnését mutatja a kustánszegi változat: ott már nem a gyógyítás történik síppal, dobbal és nádi hegedűvel, hanem a törökök jövetele. 

Kerüld meg 

Egyes gólyamondókákban az a hiedelem tükröződik, hogy ha a gólya megkerüli a házat, szerencsét hoz. (BORSAI 1984 p. 22) 

Gólya, gólya, kerüld meg a házamat, 

Odaadom az arany kulcsomat. 

Vitnyéd (Sopron) 

Az eredeti hiedelem szerint valamely terület mágikus védelme a megkerüléssel biztosítható. A körforma védő szerepe az emberi kultúra egy korszakában mágikus elgondolás alapjává vált: már a középkorban közismert volt a magyar nyelvterületen és máshol is. A körüljárás céljai, funkciói közé tartozik többek között valamely hely, személy, tárgy mágikus védelme, a gonosztól való elzárása. A ~sal mintegy láthatatlan kört vonnak a körüljárt körül 3. Ha tehát a gólya megkerüli a házat, ezt a mágikus védelmet biztosítja. 

Hozzál nekünk kisbabát / Vakulj meg 

A gólyával kapcsolatos hiedelmek közé tartozik, hogy ő hozza a kisbabát: ez a szerepe máig közismert. Sok helyütt mondják, mondták a 20. század közepe előtt született adatközlők: gyermekkorukban még úgy gondolták, hogy akinek a házán a gólya fészket rak, ott gyermekáldás várható. Kétféle szöveget is mondtak ezzel kapcsolatban a gólyának: ha a gyerekek testvért akartak, akkor mást, mint ha már sok testvér volt. Gólya, gólya, vaslapát, Hozzál nekünk kisbabát! Kapuvár (Sopron) Gólya, gólya, vakulj meg, Hogy a házunk ne lásd meg! Tura (Pest-Pilis-Solt-Kiskun) A gólya mint gyermekhozó madár nemcsak a magyar nyelvterületen fordul elő: Kiss Áron írja, hogy Andersennek A gólya c. meséjében is megjelenik, és ő nevezi abban a mesében a kisbabákat hordó gólyákat Péterkéknek. (KISS 1891 p. 503) "

Ugyan biza, gólya néni

Ugyan biza, gólya néni, 

miért olyan kényes? 

Talán bizony békahúsra 

két nap óta éhes? 

Békahús, brekeke, 

ugyan biza, jó lenne!

Gólyát látok (3)

Gólyát látok, 

fél lábon állok, 

Aki nem áll fél lábon, 

Lusta lesz a nyáron.

Gólyát látok (2)

Gólyát látok, 

Szeplőt hányok, 

Ide várom, meg ide, 

A két vállam hegyire.

Gólyát látok (1)

MEK OSZK: A ráolvasások haszna - Az emberi élet - Szépség, egészség, szerencse

A lányok gólyát megpillantva, kezükkel mosdást utánoztak, s közben így szóltak: 

Gólyát látok, szeplőt mosok, 

phü, phü, phü, 

arra ragadjon, 

aki nem mondja. 

(Tápé, Csongrád m.)

Forrás: http://mek.oszk.hu/06100/06124/html/raolv00001/raolv00001.html

Mondóka

Bújj be béka a bokorba, 

erre lépdel most a gólya.

Ha rád talál hosszú csőre, 

nem mégy többet esküvőre.

Rajzos mondóka

1. Áll egy kis pont magába
2. Bekerítjük karikába
3. Két zsinór lóg le róla - Nono, ez még nem a gólya!
4. A tojása kerek, hegyes
5. Mindjárt itt áll a vén begyes
6. Hurkapálca
7. hosszú lába,
8. Azzal gázol
9. a mocsárba.
10. Piros csőre hosszú, hegyes
11. Jön a gólya, mindjárt megesz!






Kép és szöveg forrása:
https://www.csaladinet.hu/
pdf

Nyelvtörő

Kelep Gólya kelepelget
Kalap Harkály kalapálgat.
Tehetetlen Töhötöm szól:
-Ki kelepel telhetetlen?
Kellemetlen Kelemen meg:
-Ki kalapál rendületlen?






Forrás: revistatus.ro/magyar/

Mondóka

Ugyan biza, gólya néni,
miért olyan kényes?
Talán bizony békahúsra
két nap óta éhes?
Békahús, brekeke,
ugyan biza, jó lenne!

Mondóka

Gólya néni, gólya bácsi,

mit fognak ma vacsorázni?

Békahúst, brekeke,

mind elszökik előle.

***

Gólya, gólya, gilice,

kenderházi vadréce.

Mondóka

Hull a dér, hull a dér,
daru, gólya útra kél.
Költöznek a melegre,
napsütéses vidékre.

Palotay Gyöngyvér: Mondóka

Hosszú lábú gólya
Álldogál a tóba!
Csőre ki se látszik,
Békát vacsorázik.

Őseink játékai

Kiszely István: A magyar nép őstörténete

Őseink játékai

(részlet)

"Ősi és egyetemes jellemzője a gyermekeknek, hogy a játékaiban különösképpen vonzódnak az állatokhoz, játékaik között ott találjuk azoknak kicsinyített másait. A magyar gyermek környezete földjének anyagából - porból, homokból, sárból, kavicsból vagy növényi termékekből (nádból, vesszőből, napraforgóból, cirokból) formázza környezete állatait: a lovat, a tehenet, a libát, a farkast és az őzt. Mondókáit is ezekhez idomítja; a bika, a pulyka, a gólya, a fecske és a héja hangját utánozza. Figyeli a sárgarigót, a pacsirtát és a bárányt; játékaiban is ezeket szerepelteti."

"A hagyományos játékkincset az együttjátszás alkalmával az egyik generáció a másiktól veszi át. A szöveges játékok átvételénél nem sokat törődnek a szövegek tartalmi jelentésével¸ a tanulást nem a logikus tartalom, hanem a játék hangsorainak puszta csengése, ritmusának lüktetése, a dallam és a mozdulatok sorrendje segíti. A táltos-gyógyítás emléke a "Gólya, gólya, gilice, Mitől véres a lábad? Török gyerek megvágta, Magyar gyerek gyógyítja, Síppal, dobbal, nádihegedűvel". Amikor a gyerekek ezt játsszák, akkor kezükkel hadonászva, egymást nagy lármával ütögetik. A versike tartalmát egybevetve igen hasonlít a táltosok gyógyításmódjához, mely zajjal járt. Megfigyelhetjük, hogy a gólya lábát elvágták, De ki vágta el? A magyar gyermek? Ez ősi emlékkép, amikor a megölt vagy megsebzett vadállat előtt azt bizonygatják, hogy nem ők a bűnösök. A magyar gyermek e játékában évezredes, ősi soron hagyományokat őriz anélkül, hogy tudna róla."

Forrás: Dr. Kiszely István honlapja

Kalotaszegi népszokás

Kalotaszegen a máléhántást októberben kezdték.
A század elején még elevenen élt a mesélés, különösen Ketesden. A legények üszkös kukoricával bekocsmolták, becsumázták, beüszkölték a lányokat. Aki piros kukoricacsövet talált, mehetett lefeküdni. Inaktelkén azt játszották, hogy a kukoricahajat egymás fejére tették:

A pap házán gólyafészek
minden ember látja,
csak a vak nem látja,
az is kukucskálja!
(Vasas–Salamon 1986: 159)

Ilyenkor mindenki a fejéhez kapott, hogy nem az ő fején van-e. A háziasszony szilvát, almát, diót, főtt kukoricát, sült tököt adott a segítőknek.

Forrás: oszk.hu

Kárpátaljai mondókák

Gólya bácsi, kelepelő,
De magas a kéménytető! (Rát)

Gólyát látok,
Fél lábon állok! (Beregújfalu)

Kelep, kelep, jó emberek,
Itt a tavasz, örüljetek. (Beregújfalu)

Forrás: central.budapesti.info

Mondóka

Gólyát látok,
egy lábon állok;
aki nem áll egy lábon,
lusta lesz a nyáron.

Gólyarajz-mondóka

Áll egy kis pont magába,
bekerítjük karikába.
Két kis zsinór lóg le róla,
nono ez még nem a gólya.
A tojása kerek, hegyes,
mindjárt itt áll a vén begyes,
hurkapálca hosszú lába,
azzal gázol a mocsárba.
Piros csőre hosszú, hegyes,
jön a gólya, mindjárt megesz! ( kész a rajz)

Forrás: Dalok, versek birodalma