Egy gólyát figyelek az ablakon át: egyetlen szárnycsapás nélkül mind följebb és följebb emelkedve kering a kék magasban.
Most megjelenik a párja is, kettesben róják útjukat tovább egy láthatatlan, óriási körhinta elképzelt peremén.
Gyönyörködve s egyben sóváran nézem őket: határtalan szabadságérzettel járhat a háromdimenziós mozgás ekkora lehetősége.
Sajnos, csakhamar mindketten eltűnnek ablakom szűköcske látóteréből.
Arra gondolok: vajon mit láthatnak onnét a magasból?
Meg arra: nekünk sem ártana olykor némi emelkedettség.
(Buda Ferenc: Rendkeresés)
Forrás: Forrás folyóirat
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Buda Ferenc. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Buda Ferenc. Összes bejegyzés megjelenítése
Buda Ferenc: Fűzfa, gólya, béka
Hajlik a fűzfa, földig fátyol,
Gólya a vízben térdig lábol
Most idepillant, most odanéz
Csőribe' máris a békavitéz.
Gólya a vízben térdig lábol
Most idepillant, most odanéz
Csőribe' máris a békavitéz.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)