Perlusz Sándor: Tavaszi gólyahír

Végre megjöttek a gólyák,
sajnos hosszú volt a tél,
Holle anyónak dunyhája
egész áprilisig ért.

Hóviharban, zúgó szélben
madaraink haza tértek,
mert a gólya magyar madár,
tudatunkban ők így élnek.

Igaz, sokan térdig álltak
fészkükön a magas hóban,
de a tavasz közeleg már
részük lesz majd minden jóban.

És fejüket hátra hajtva
nyakuk hajlik kecses ívben,
nagy vidáman kelepelnek,
öröm gyullad minden szívben.

Pilisszántó, 2013. április 11.

Papp Róbert: Gólyafelelgető

-Édes gólyám,mondd meg nékem
 Miért állsz fél lábon?
-A hideg hó bokámig ér
 S igen nagyon fázom.
-Varrjak néked meleg zoknit
 S kis cipőcskét,kettőt?
-Nehéz lenne cipellőben
 Átszelni az erdőt.
-Akkor mondd meg,kicsi gólyám
 Mit tehetnék érted?
-Ha elhoznád a szép tavaszt
 Megköszönném néked.


A szerző honlapja: CerkaFirka 

Papp Róbert: Gólyamarasztaló

Mindig olyan rossz érzés, ha
Elmennek a gólyák
Maradnának, de ősszel már
Túl  hideg van, mondják.

Majd ha egyszer felnőtt leszek
Tudom mit kell tenni
S nem kell nekik minden évben
Vándorútra menni.

Építek egy madárházat
Egy olyan jó nagyot
Amibe majd átvészelik
Mind a téli fagyot.

Lesz majd benne gólyabölcsi
Gólyaovi szintén
S iskolába járhatnak majd
A kis gólyák, mint én.

Gólyapapa, gólyamama
Milyen boldog lenne
Tó lenne a madárházban
S ezer béka benne.

De mivel még kicsi vagyok
Tudom, ez csak álom
Ezért minden márciusban
A gólyákat várom.

És ha újra visszatérnek
Én csak annyit kérek
Bírják még ki, míg megnövök
Ezt a néhány évet.


A szerző honlapja: CerkaFirka