Murányi Sándor: Hová mindig vágytam...

(részlet)

Az a furulyaszó a csendes távolban,
Melly estvénként felém hallszik, olly fájóan…
Az a gulya… s ménes, a melly tova legel,
Az a csikós, ki ott versenyt fut a széllel –
Azok a vadludak… az a gólya madár
Hosszu lábaival, melly ott a réten jár…
Meg az a reszkető szép fényes délibáb,
Melly a szemnek annyi mindenféle szint ád…
Oh ezek előttem mind olly ösmerősek,
Mintha én már láttam volna régen őket…

Forrás: Vasárnapi Ujság 1854-1860