Kányádi Sándor: Szeptemberi töprengés

Hogyha nekem szárnyam volna, 
Délre szállnék, mint a gólya. 
Nem kellene óvodába 
járnom, aztán iskolába. 

De azért jó mégse volna 
elrepülni, mint a gólya. 
Édesanyám bánatában 
folyton sírna énutánam. 

Le is teszek végleg róla, 
csak azért se leszek gólya. 
Inkább járok óvodába, 
azután majd iskolába. 

S mire mindet mind kijártam, 
s mégse nőne ki a szárnyam, 
tudom már, hogy mit csináljak: 
elszegődöm pilótának.

Forrás: https://konyvtar.dia.hu/html/muvek/KANYADI/kanyadi00001a/kanyadi00491/kanyadi00491.html