Be kár, hogy a szél nem gólya,
Akkor leszállna a tóba,
Káka között lesne békát
S nem űzné e gonosz tréfát.
Be kár, hogy a hó nem fecske,
Eresz alatt csicseregne,
A fiának hozna férget
S nem didergőt vén legénynek.
Egy fecske még nem a tavasz,
És egyetlen gólya sem az,
De egy gólya meg egy fecske
Hírmondónak elég lenne.
Hírmondónak, hogy csak várjam
Meg még ezt a tavaszt bátran.
Lesz még virág egy-két kertben,
Mit nekem kell elültetnem.