Birtalan Ferenc: Délidő

Fényre villanó hegyfogak.
Ásít kemenceszájú Nap.
Vackában elszunnyad a szél.
Néma fák. Nem rezzen levél.

Hallgat a búza, tört arany.
Madarak ülnek hangtalan.
Delel a bágyadt fecskehad,
ringatja selymes szénaszag.
Tó feszül barlangnyi csendre.
Szemfödője békalencse.
Fészkét őrzi a gólyapár.
Távol, harangok nyelve jár.