Mécs László: Válogatott versek

Vaskó János és kedves családja

"Van náluk most kilenc gyerek,
de megesküdni nem merek,
ô maga sem biztos tudója:
hozzájuk mindig útban van a gólya."

Örök banalitás

"Tulajdonképpen nem történt semmi. Kitavaszodott.
Megjött a fecske, megjött a gólya, megjött a gébics.
Megjött az ibolya, megjött a gyöngyvirág, megjött a tulipán.
Tavaly is így volt, tavaly elôtt is. Évezredek óta."

Halott csókok harasztján költ az élet

"A gólya fészke holt gallyakbul épül,
a vadkacsáé száraz gólyahír
szárábul, őszapóé holt mohábul,
a csalogányé erdők holt füvébül,
a fecskéé meg sárbul, mint a sír."

Hajnali szerenád

"A dámák még alusznak. Egy rongyos kis fiúcska
vak rokkantat vezet; kopott harmonikája
dalt ont: öreg falucskák szép anyacsókos lelkét...
A porolás megállott. Nagy-nagy falusi csend lett...
Egy gólya kelepelget. Muskátlis minden ablak,
A kondás tülke hallik, s a pitypalatty üzenget..."