lement a nap a hegy megé
más ül a szeretőm mellé
más öleli nagy édesen
én csak nézem keservesen
én istenem édesatyám
még a fát sem teremtsd árván
a fát ága lombja nélkül
éngemet szerető nélkül
árva vagyok senkim sincsen
csak egyedül a jó isten
árva vagyok mint a gólya
kinek nincsen pártfogója
édesanyám hogy ha élne
engem még a szél se érne
a kutya se nem ugatna
a szívemben gyász se volna
(Kalotaszeg, nd.)