Ludvig Durjan: E gy gólya szállt az udvarotokba

Egy gólya szállt az udvarotokba, 
s nyomában por kerekedett. 
A kutyátok kicsi, dundi kölyke
 felvinnyogott a gyönyörtől. . .
 Először esett, hogy gólya szállt az udvarotokba. 
Csudamód megörültél. . .! 
A gólya, lépdelni kezdett rangos-kecsesen. 
Galambjaid rebbent raja szökött föl, 
s dévaj kedvvel nyilallt kertek magasán. 
A gólyához mentél ezután. . .
 Az kitárta szárnyát, ám föl mégse repült. 
Ívbe kecsesült, havas nyakát simogattad,
 s mint fehér hóra szilaj eső, 
zúdult a madár szárnyára hajad.
 És ekkor - a másik gólya szállt le udvarotokban. 
Két gólya volt már, együtt lépegető. . . 
Te nézted őket, 
s mélyen sajnáltad magányos magadat. 

Lothár László fordítása

Forrás: http://epa.oszk.hu/03200/03286/00006/pdf/EPA03286_palocfold_1988_6_063.pdf