Gólya, gólya, gilice...
Mondókák, versek, mesék, dalok, s minden, ami a gólyáról szól
Mondóka
Gólya néni, gólya bácsi,
mit fognak ma vacsorázni?
Békahúst, brekeke,
mind elszökik előle.
***
Gólya, gólya, gilice,
kenderházi vadréce.
Találós kérdés
Hosszú csőrű fehér madár
Kéményeden kelepel;
néha meg a tóban lesi,
jön-e már az eledel.
Mi az?
(gólya)
Mondóka
Hull a dér, hull a dér,
daru, gólya útra kél.
Költöznek a melegre,
napsütéses vidékre.
Nemes Nagy Ágnes: Címer
Tárt ablakban ültem én
Sűrű esőt néztem én
Hullt az eső szürkén
Hullt az eső feketén
Fészke-égett gólya állt
A fenyőfa tetején
Mint egy fura címer-állat
Égi paizs közepén
Állt fehéren feketén
A fenyőtű liba-lábát
Szúrta dűlöngött szegény
Mégis címert állt a fán
Vékony paraszt-pelikán
Eső koppant a fején
Hullt az eső szürkén
Hullt az eső feketén
Forrás:
DIA
Palotay Gyöngyvér: Mondóka
Hosszú lábú gólya
Álldogál a tóba!
Csőre ki se látszik,
Békát vacsorázik.
Tóth Elemér: Gólya, gólya
Gólya, gólya,
gilice,
gyere hozzánk, ízibe!
Nézz be az ablakon,
mit látsz az asztalon?
Gólya, gólya,
gilice,
vár a házunk teteje.
Jössz-e szekéren,
hintón, kevélyen?
Gólya, gólya,
gilice,
hogy jutottál el ide?
Repültél, szálltál?
Sok kislányt láttál?
Gólya, gólya,
gilice,
a legszebb lányt hozd ide!
Lakodalmat tartunk,
s három hétig alszunk.
Újabb bejegyzések
Régebbi bejegyzések
Főoldal
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)