Hajlanak a fűszálak,
intenek a békának.
Béka vigyázz, ki ne bújj,
most guggoljál,most lapulj!
Ám a béka nem ügyes,
intő szóra nem figyel.
Kiugrott a tópartra,
hamm a gólya bekapta.
Csanádi Imre: Boglyázó
Érik a fű,
vágják rendre,
rend szénából
kis petrence,
petrencéből
kerek boglya...
Mit látsz róla,
öreg gólya?
Tücsköt,
bogarat -
neked is jut, ha marad!
vágják rendre,
rend szénából
kis petrence,
petrencéből
kerek boglya...
Mit látsz róla,
öreg gólya?
Tücsköt,
bogarat -
neked is jut, ha marad!
Csanád Béla: Április
Kék ég! Kék ég!
Derűs tiszta ég!
Csillog, villog a napsugár,
tündököl a rét!
Zöld nád! Zöld nád!
Ragyog a nagy víz!
Gólya lépked a szélében,
nem is egy, de tíz.
Kis nyúl! Kis nyúl!
Fut a réten át.
Ne fuss, ne fuss! Nézd,
milyen szép,virágos az ág!
Derűs tiszta ég!
Csillog, villog a napsugár,
tündököl a rét!
Zöld nád! Zöld nád!
Ragyog a nagy víz!
Gólya lépked a szélében,
nem is egy, de tíz.
Kis nyúl! Kis nyúl!
Fut a réten át.
Ne fuss, ne fuss! Nézd,
milyen szép,virágos az ág!
Szuhanics Albert: A réten gólya jár
A réten gólya jár,
milyen csodás madár!
A csőre tűzpiros,
egy békát fog ki most.
A gólya hosszút lép,
mesés, idilli kép...
A gólya nagy madár,
oly hosszú lábon jár.
A vízben gázoló,
békákra gyászt hozó.
Magasan fészkelő,
fiókát nevel ő...
A gólya messze száll,
ahol rá fészke vár.
S pár éhes gólyafi,
a békát szereti.
Ím párja is vele,
a fészke így tele...
A réten gólya jár,
mivel hogy itt a nyár.
Nagy útról tért haza,
várt rá az otthona.
Hazája ez a hely,
utódot itt nevel...!
Forrás: Versek
milyen csodás madár!
A csőre tűzpiros,
egy békát fog ki most.
A gólya hosszút lép,
mesés, idilli kép...
A gólya nagy madár,
oly hosszú lábon jár.
A vízben gázoló,
békákra gyászt hozó.
Magasan fészkelő,
fiókát nevel ő...
A gólya messze száll,
ahol rá fészke vár.
S pár éhes gólyafi,
a békát szereti.
Ím párja is vele,
a fészke így tele...
A réten gólya jár,
mivel hogy itt a nyár.
Nagy útról tért haza,
várt rá az otthona.
Hazája ez a hely,
utódot itt nevel...!
Forrás: Versek
Frady Endre: Szél szárnyán
Tavasszal a gólya
(S benne origója)
Szél szárnyán száll, repül
Hozzánk népünnepül.
Nincsen rajta hőszig-
-etelés, mert őszig
Higany szála jelzi,
Van dögivel celzi-
-usz itt, (no meg béka!)
És többnyire kék a
Zég a felhők felett…
Sversemnekvé gelett!
Forrás: fradyendre.nolblog.hu
Kalotaszegi népszokás
Kalotaszegen a máléhántást októberben kezdték.
A század elején még elevenen élt a mesélés, különösen Ketesden. A legények üszkös kukoricával bekocsmolták, becsumázták, beüszkölték a lányokat. Aki piros kukoricacsövet talált, mehetett lefeküdni. Inaktelkén azt játszották, hogy a kukoricahajat egymás fejére tették:
A pap házán gólyafészek
minden ember látja,
csak a vak nem látja,
az is kukucskálja!
(Vasas–Salamon 1986: 159)
Ilyenkor mindenki a fejéhez kapott, hogy nem az ő fején van-e. A háziasszony szilvát, almát, diót, főtt kukoricát, sült tököt adott a segítőknek.
Forrás: oszk.hu
A század elején még elevenen élt a mesélés, különösen Ketesden. A legények üszkös kukoricával bekocsmolták, becsumázták, beüszkölték a lányokat. Aki piros kukoricacsövet talált, mehetett lefeküdni. Inaktelkén azt játszották, hogy a kukoricahajat egymás fejére tették:
A pap házán gólyafészek
minden ember látja,
csak a vak nem látja,
az is kukucskálja!
(Vasas–Salamon 1986: 159)
Ilyenkor mindenki a fejéhez kapott, hogy nem az ő fején van-e. A háziasszony szilvát, almát, diót, főtt kukoricát, sült tököt adott a segítőknek.
Forrás: oszk.hu
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)