Meghívta a gólyát a róka egyszer ebédre,
s egy lapos tányért tett, színig levessel, elébe.
A gólya éhes volt, de hosszú csőre
miatt egy jóízű kortyot belőle nem ehetett.
A róka nézte, falt és nevetett.
Aztán a gólya másnap visszahívta a rókát.
Palackban gőzölgött a sokféle ritka finomság.
A róka éhes volt, de csak szagolta
az ételt: nem fért a palackba az orra.
Éhen maradt, s a gólyáé lett a sok finom falat.
A lakoma végén, mikor fölálltak:
"Remélem –szólt a gólya-,
éppoly jónak találtad ebédem,
mint én tegnap a tiédet, barátom;
konyhádon tanult főzni a szakácsom."
A róka csak nézett, s korgó gyomorral elszaladt."
Forrás: Gyermekversek és mondókák