(részlet)
Láttál-e a róna felett
Elszállni madársereget,
Ha rája lövének?
Így szállnak az évek - ez a rosszak közé tartozik a másikkal együtt, melyeket Kéry Gyula révén most olvashattunk először. Igen, így szállnak az évek! Hatvan éve, hogy írta, nyilván a Felhők-ciklusba szánta, hatvan év! Így szállnak az évek... és Arany János, aki "nevezetes arról, hogy Petőfi által megénekeltetett s hogy Petőfit viszont megénekelte" - oly fura, megelégedett örömöm az, mikor olvasom, hogy P. Horváth Lázárok kettejüket együtt ütik - tehát így szállnak az évek és Arany János... mit is üzen csak Arany János "lelke jobb felének"?
"A csonka torony is köszönt pedig s kérdezi: mikor lesz szerencséje? S ha valaki azt mondaná neki, nem éri ő már azt meg, mindjárt összerogyna ijedtében. A kert rózsái elmented után azonnal elhervadtak, de ezek legalább jövő pünkösdre ismét megújulnak. A gólya is elment, de nem búcsúzott el végképp. Sándor... Sándor... Oly nagy kedvem volna Felhőket írni."
És így szállnak az évek, de a Petőfi legigazibb hangjai nem szálltak el végképp az ő századával. A kert rózsái, valahány pünkösd, ismét kivirulnak. Hatvan éve? Ma van. Érzem az illatukat és látom, jönnek már, mindig is otthonukra lelnek a gólyák... Petőfi Sándor! Oly nagy kedvem volna Felhőket írni...
Forrás: epa.oszk.hu
